Fejlődő város: lehetőségek és csapdák a közlekedésszervezésben

Nyomtatás
Fejlődő város: lehetőségek és csapdák a közlekedésszervezésben
Több indokot is fel lehet sorolni, hogy miért költöznek el sokan a várostól távolabb eső, kertvárosias településekre. Csendes, barátságos, városi zajtól mentes környezet, olcsóbb ingatlan. Az élhető környezet és persze az ingatlan ára még mindig nagyobb súllyal esik számításba a kiköltözés melletti döntés során, az olyan napi kellemetlenségek ellenére is mint az mindennapos utazással járó költségek, vagy az emiatt elvesztegetett idő. A tendencia jól látható az ábrán. A környező települések lélekszáma nő, míg Debrecenben fogy a népesség. Ez a folyamat a szuburbanizáció, amelynek olyan nehezen megoldható problémákat okoz, amire nem egyszerű azonnal reagálnia a központban elhelyezkedő településnek. 
 
Az ingázó forgalom növekedése a város úthálózatát terheli, amire az elmúlt évek közúti forgalmi kapacitását bővítő beruházásai sem tudtak megnyugtató választ adni. A bevezető utak bővítése rendszeren visszatérő téma. A forgalmas utak melletti ingatlanok lakáspiaci szempontból elértéktelenednek, míg az élhetőbb környezetben fekvő lakások árai átlag feletti szinten emelkednek.
 
A nagy sűrűségű, városon belüli lakóövezetek bővítését, mind közlekedési, mind környezeti és társadalmi szempontból kedvező iránynak tartjuk. Ezáltal többfunkciós, hatékony térhasználatú új területek jönnek létre, a szuburbánus területekkel szemben. Ennek az az előnye, hogy valennyi közszolgáltatás (pl. úthálózat, szennyvíz- és hulladékkezelés, oktatás, egészségügy) hatékonyabban ellátható. A közlekedés fajlagosan alacsonyabb környezetterhelést okoz, az újonnan létesített infrastruktúra pedig alacsonyabb költséggel illeszthető be a meglévő városi hálózatba.
 
Debrecen város vezetése felismerte, hogy az elmúlt években tetten érhető szuburbanizáció kedvezőtlen hatását, amely világosan nyomon követhető az agglomeráció ingatlanpiacán és lakosságának dinamikáján is. A Debrecennel szomszédos kistelepülések népessége több, mint 3500 fővel nőtt az elmúlt 10 évben, míg Debrecen lakossága (Józsa nélkül) 6600 fővel csökkent. Debrecen hatályos szabályozási terve alapján nem a múlt héten bemutatott Tócóvölgy II az egyetlen megvalósítható helyszín új lakások építésére. Természetesen egy “zöldmezős” helyen könnyebb megvalósítani egy beruházást, ugyanakkor több olyan “rozsdaövezeti” helyszín is alkalmas lakóingatlan fejlesztésére, amelyek rendezésére előbb-utóbb mindenképpen szükség lesz az élhetőbb környezet kialakítása végett.
 
Nem példa nélküli eset, hiszen a Mikepércsi út mentén már lehet találkozni ilyen lakóparkkal. 
szabályozási tervet vizsgálva a Monostorpályi út mentén, a Vágóhíd utca környékén, a volt járműjavító területén, illetve Nyugati utca mögöt, amely jelenleg is vegyes funkciójú területek kerüljek kijelölésre, amelyek lakó funkciók létesítésre is van lehetőség. Az említett helyszínek közös jellemzője. hogy közösségi közlekedéssel jól kiszolgálható jelenleg is, elegendő hely áll rendelkezésre a kötöttpályás közösségi közlekedési bővítésére, vagy már rendelkezik is ilyen kapcsolattal.
 
Természetesen önmagában a kötöttpályás közlekedés léte nem garancia az eljutási idő csökkentésére, a kiszolgálást biztosító közösségi közlekedést komplexen kell kezelni és fejleszteni, hogy az összességében is vonzó, nagy kapacitású alternatívát kínáljon a gépjármű rendszeres használatával szemben.
 

Belépés